A COVID-19 okozta járványügyi helyzet nem csak a szervezetek gazdasági növekedését, működésmódjukat vagy a munkamódszereiket befolyásolja, de hatást gyakorol arra is, túlélik -e egyáltalán ezt a válságot. Szervezetpszichológiai szempontból talán az egyik legsürgetőbb kérdés, amire választ várunk: milyen dinamika mentén épülnek fel a váratlan válságokat nem csak túlélő, de azokból fejlődni is képes szervezeteknek. 

Melyek lehetnek egy krízis-álló szervezet alapvonásai?

1. Felkészült

A rugalmas szervezetek egyik legfontosabb ismérve, hogy folyamatosan törekszenek a jövőben lehetségesen felmerülő veszélyek előzetesen azonosítására és a hozzájuk való alkalmazkodásra, mielőtt azok egyáltalán megtörténnének. Átgondolt tervezés eredménye, hogy felmérik egy esetleges válság hatásait többek közt az üzlet folytonosságára, a munkavállalói jóllétre vagy az ügyfelekre nézve. Egyfajta előzetes és proaktív alkalmazkodásról beszélünk, amelynek részét képezi a kríziskommunikációra való felkészülés és annak a stabil csapatnak a kialakítása, aki vezetést vállalni tudja majd válsághelyzetben. Időigényes folyamat, mégis azt látjuk, hosszútávon nagyonis megéri a lehetséges forgatókönyvek és megoldásmódok kidolgozásán dolgozni az esetleges válsághelyzetekre nézve.

2. Kapcsolatorientált

A válságból fejlődni képes szervezetek egyik legfontosabb értéke a kapcsolódás képessége a szervezeten belüli és kívüli, azaz a vele kapcsolatban álló fontos másokkal: üzlettársakkal, jelenlegi és potenciális ügyfelekkel kiépített és megtartott jó kapcsolat béke-időben az elégedettséget és a fejlődési potenciált növelheti, válsághelyzetben pedig egyenesen a túlélés egyik záloga lehet.

3. Erős csapatok alkotják

Azok a szervezetek, akik olyan erős csapatokkal rendelkeznek, amelynek tagjai csukott szemmel is tudják: bármikor számíthatnak egymásra, könnyebben küzdenek meg a válsághelyzettel és gyorsabban stabilizálódnak utána. Hogy mitől válik erőssé egy csapat? Tagjai közös célokkal rendelkeznek, amelyek mellett őszintén el is köteleződnek, bíznak egymásban, képesek a közös döntéshozatalra és őszinték, ami a nézeteltérések konstruktív felvállalását is magában foglalja. Ezek a csapatok válsághelyzetben még erősebb összetartást mutatnak, amelynek segítségével hatékonyabban képesek megbirkózni az őket érintő változásokkal.

4. Céltudatos

A világos, átlátható szervezeti célok, a követhető és a munkavállalók által követendőnek tartott vállalati stratégia növeli a szervezet válsághelyzetben mutatott rugalmasságát, hiszen krízishelyzetben (is) egyértelműen kijelöli a bejárható utat és hozzásegíti a munkavállalókat az alkalmazkodást támogató gyors végrehajtáshoz. 

5. Épít a vezetőire 

A válságos időkben hatékony megküzdést mutató, rugalmas szervezetek hiteles vezetői csapattal rendelkeznek és olyan erős szervezeti kultúrával bírnak, amely a bizalmon, összetartáson és rugalmasságon alapszik.

Ha a szervezet élén álló vezetői csapat olyan alapvonásokkal rendelkezik, mint az integritás, a nyitott kommunikáció vagy az optimizmus, az nem csak a vezetők hitelességét növelheti, de a szervezet rugalmasságát adó erők egyik meghatározó pillére lehet. A rezíliencia szolgálatában álló vezetői vonások és a hozzájuk kapcsolódó viselkedésformák többsége fejleszthető, így a rugalmasságot szem előtt tartó szervezetek nagy hangsúlyt fektetnek a vezetőik célzott fejlesztésére.

7. Újul és megújít

A váratlan helyzetekhez való gyors alkalmazkodás és a megújulásra való képesség nem valósulhat meg akkor, ha a változás nehéz pillanataiban próbálunk újszerű, kreatív megoldásmódok után kutatni. A krízis-álló szervezetek hétköznapjainak szerves része az innováció, a szokásostól eltérő megoldásmódok alkalmazása vagy éppen az ésszerű kockázat felvállalása, míg az ezt támogató mindset a szervezeti kultúrájuk meghatározó eleme.

Egy váratlan válsághelyzet minden esetben megterhelő az azt elszenvedő szervezet számára, hiszen kiszámíthatatlansága okán kibillenti egyensúlyából az organizáció egészét és az ott dolgozó munkavállalókat, egyéni szinten is. Megélni mindezt a rugalmas szervezeteknek sem könnyű, hiszen a változás okozta alkalmazkodási folyamatok, a veszteségek, az azok nyomában járó negatív érzések rájuk is éppúgy hatnak. Mégis ők lesznek azok, akik a válságot követően nem csak azt tapasztalják, hogy a lehető leghamarabb folytatni tudják a normál illetve a megújult üzleti tevékenységeiket, de átélhetik azt is, ahogy együttes erővel jutnak túl a válságon és ez az erő nem csak a szervezet gazdasági növekedésére hat pozitívan, de megerősíti a kollégák közti összetartozás élményét is.