A COVID-19 okozta járványügyi helyzet nem csak a szervezetek gazdasági növekedését, működésmódjukat vagy a munkamódszereiket befolyásolja, de hatást gyakorol arra is, túlélik -e egyáltalán ezt a válságot. Szervezetpszichológiai szempontból talán az egyik legsürgetőbb kérdés, amire választ várunk: milyen dinamika mentén épülnek fel a váratlan válságokat nem csak túlélő, de azokból fejlődni is képes szervezeteknek. 

Természeti csapások, gazdasági recessziók, járványok, klímaválság; a szervezetek működését veszélybe sodró jelenségeket tartalmazó felsorolás sajnos végtelen, hiszen számos elemét sosem fogjuk előre látni. Nem véletlen, hogy sok vállalat –éppen a jövőbeli lehetséges válságokra készülve – minden korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetett a változásmenedzsmentre és válságkezelésre az elmúlt években, a kapcsolódó tudást pedig igyekeztek beépíteni a hétköznapi működésükbe is. Ahhoz azonban, hogy egy vállalat ne “csak” túlélje az őt érő negatív eseményeket, fontos, hogy a krízisre adott hatékony válaszreakciók mellett a válságot követően a fejlődés irányába mutató újraszerveződést is tudjon mutatni. Ezen a ponton válik tehát nélkülözhetetlen tudássá, milyen vonások tehetik a modern szervezeteket olyannyira rugalmassá, hogy az őket érintő válságokból megújulva tudjanak talpra állni.

Mi lehet a sikeres megküzdés titka?

A rezílienciára alapvetően úgy hivatkozunk, mint egy képesség, amely az egyént érő jelentős stresszhelyzetekkel való megküzdéshez kapcsolódik, különlegessége pedig abban áll, hogy nem csak átvészelni segít az adott eseményt, de lehetőséget teremt a krízist követő megújulásra is. A rugalmas ellenállóképesség olyan erő, amelynek segítségével egy személy vagy közösség képes megküzdeni az őt érő válsággal, alkalmazkodni hozzá és felépülni belőle, miközben megőrzi eredeti funkcióját is. Bár leggyakrabban az egyént közvetlenül érintő stresszhelyzet vonatkozásában beszélünk róla, fontos kiemelnünk, hogy ez a képesség nem csak egyéni szinten értelmezhető: a rezíliens szervezeti kultúra kiépítése a szervezetek túlélésének és folyamatos fejlődésének záloga lehet. 

Szervezeti rugalmasság

Nem mindegy, hogy egy válság maga alá temet, megtépáz és éppen csak megkímél, vagy a nehézségek ellenére is megújulásra késztet egy szervezetet. Azt látjuk, hogy az utóbbi eredményt egyedül a rezíliens szervezetek tudják felmutatni, akik birtokolják rugalmasság létfontosságú képességét, amely a szervezetek fennmaradását, de egyúttal a fejlődését is szolgálja.  Segítségével a szervezetek előre tudják jelezni a változásokat, a lehetőségekhez mérten felkészülten várják azokat és gyorsan tudnak megfelelő választ adni rájuk. Mindez azt eredményezi, hogy a különböző, működésükben kialakuló zavarok elhárítása után tanulni tudnak a tapasztalatokból és képesek ezeket átemelni a hétköznapokba is.

Miért fontos?

A rugalmas szervezetek készülnek a váratlan eseményekre és olyan kapacitást képesek építeni, amely hozzásegíti őket az új helyzetekhez való gyors és megfelelő alkalmazkodáshoz. Ennek köszönhető, hogy magas produktivitást, akár gazdasági növekedést is mutatnak a válsághelyzetekben, jobban vészelik át azokat, és hosszabb ideig fennmaradnak, mint a válságra passzívan reagáló társaik. Ha a felépítésüket közelről vizsgáljuk, azt találjuk, hogy összetartó és hatékony csapatokkal rendelkeznek és a munkavállalókat magas szintű szervezeti bizalom jellemzi. Ez a működésmód azonban nem csak szervezeti vagy munkavállalói szinten érdekes, hiszen a rezíliens szervezetek jelenléte nagymértékben hozzájárulhat a társadalom rugalmas működéséhez is.